„Lévi-Strauss jó tizenöt évvel azután írta meg ezt a könyvet [Szomorú trópusok], hogy etnográfusként, az „utolsó érintetlen primitív népek” iránti romantikus vágytól hajtva nekivágott az Amazonas menti őserdőknek. Romantikus idill helyett azonban egyszer csak „saját mocskunkkal” találta magát…

Ritkán tántorít el a kritikai visszhang egy film megtekintésétől, azonban a Piercinggel kapcsolatban mégis ez a helyzet állt elő. Ugyan Nicolas Pesce 2018-as rendezése annyira kötelezőnek tűnt, hogy még a mozi alapjául szolgáló könyv is a polcomon landolt, ám a bemutató után mégis visszakoztam a…

Shakespeare-t a reneszánsz drámaírás legkiemelkedőbb alakjaként tartják számon. Sikere már korábban is hatalmas léptékeket öltött, népszerűsége pedig azóta sem apadt - nagy hatással volt a filmkészítőkre is, több, mint négyszáz filmes adaptáció készült el műveiből, emellett rengetegen inspirálódtak…

Jim Jarmusch a független filmezés igazi kiemelkedő figurája, aki az utóbbi években például a Patersonnal is megmutatta, hogy 60 fölött is képes megújulni és a rég bevált eszközeit újabb filmnyelvi bravúrokkal ötvözve maradandó élményeket alkotni. Jarmusch 2019-ben látszólag lehetetlen projektre…

Az egyetlen állandó dolog a változás - lehet, hogy a világmindenség legnagyobb közhelye, de mégis igaz, és ezzel tisztában van a 20-as évei végén járó Joe Talbot is, aki rockzenészből debütáló rendezővé avanzsálva rögtön el is hozta nekünk az év egyik legjobb filmjét. A The Last Black Man in San…

Ritkán járja körbe a világsajtót egy kínai művészfilm híre, azonban nem is olyan régen, néhány hónappal korábban csupán, mégis ennek a szcénának egy új darabját harsogták körbe különböző médiumok, többek között itthon is. Valószínűleg a film címére kevesebben emlékeznek, de a Long Day's Journey Into…

Ez nem egy kritika, inkább egy enyhén spoileres ömlengés!Ari Aster a tavalyi esztendőben egy olyan „csodálatos” keringőre invitált bennünket, mely 20-30 év múlva a modern horrorfilmek alapvető darabjának fog számítani. Az Örökség komorsága, bőrünk alatt sercegő gyász szertartása napokkal a vetítés…

Bármennyire is bonyolult személyiségnek hiszem magam, elég nekem annyit mondani, hogy Jonas Åkerlund rendez egy filmet, Mads Mikkelsen főszereplésével, amihez Deadmau5 írja a zenét. Én pedig fogom magam és tűkön ülve várom a végeredményt. Na jó, annyira talán mégse ültem tűkön, ha fél évet haboztam…

Minden évben jön pár olyan film, ami joggal pályázhatna az "év legbizarrabb produkciója" díjra... és ha a valóságban tényleg lenne ilyen díj, akkor több,mint valószínű, hogy a Diamantino rajt-cél győzelmet aratna idén.

A filmtörténelem során már láttunk kísértetjárta házat, babát, tükröt, autót, videókazettát, gumiabroncsot, de Peter Strickland új mozijában egy olyan tárgy tör a használói életére, amit ezidáig nem igazán látott a popkultúra: egy piros női ruha.